1/120
1904: a dunaszerdahelyi szervezett sportélet kezdete.
A város képviselőtestülete 1904. április 11-i ülésén mintegy kétholdnyi területet jelölt ki sportolási célra a mai Észak I. lakótelepen található Rózsakert helyén, ahol tornaszereket állítatott fel. „Elöljáróság a bekövetkezett tavaszi idényre tekintve immár elérkezettnek tartja az időt, hogy a községi fa iskolában a tornát felálítsa miért is a szerek beszerzését határozza el.” A kivitelező Goldschmied István helyi ácsmester volt, a megrendelés összege 290 Korona. Az 1904. május 26-i ülés jegyzőkönyve alapján a tornaszerek addigra már fel is voltak állítva. „A faiskolában felállított torna szerek csakis a kipróbálás után lesznek végleg átvéve s azokat használni csakis a tanítójuk vezetése mellett a helybeli elemi iskoláknak s vakáczióban a közép vagy felsőbb iskolák tanulóinak szabad.”

2/120
1908: 1908-ban megalakult a Dunaszerdahelyi Sport Egyesület (DSE), városunk első hivatalos sportszervezete, a DAC elődje. Az első klubelnök Vermes Ferenc szolgabíró lett.

3/120
1908: A Dunaszerdahelyi Sport Egyesület (DSE) címere. Az 1908-ban készített kitűző egyetlen fennmaradt példányát a MOL Aréna múzeumfala őrzi.

4/120
1908: Az első klubelnök – Vermes Ferenc.

5/120
1919: A dunaszerdahelyi labdarúgás első ismert csapatképe. Dunaszerdahelyi SE - Komárom FC 2:2, 1919 júliusa. A DSE játékosai egycsíkos mezben; a fennmaradt nevek: Weisz, Hartmann, Fischer, Grünwald, Baumel, Sarlay-Schwartz, Román, Soós, Lőwinger, Mayer, Jedlicska, Kohn, Schwartz.

6/12
1920: A klub „nagy lelkesedés mellett” felveszi a DAC nevet. Egy korabeli sárga-kék kitűző a Dunaszerdahelyi Atlétikai Club rövidítésével.

7/120
1923: Az első csapatkép azután, hogy a felvettük a DAC nevet. Játékosaink a felső sorban. A klub dr. Nagy Árpád főszolgabíró elnöksége alatt 1923-ban 28 meccset játszott.

8/120
1924: Milyen volt a DAC száz évvel ezelőtt? A kevesebb mint hatezer lakosú Dunaszerdahely csapata továbbra is kizárólag barátságos mérkőzéseket játszott. Az április 20-án tartott közgyűlésen megválasztott vezetés élére Wiener Béla elnök került, és az utánpótlás nevelésére is jutott pénz és energia. Ez azért is dicséretes, mert a városvezetés nem támogatta a sportot és a kultúrát.
Az első húsz év legnagyobb sportsikerét 1924 pünkösdhétfőjén érte el a DAC. A Nyugat-szlovák kerület legjobb csapatát, a pozsonyi ŠK Bratislavát 1:0-ra verte „a kis Pista”, vagyis Goldschmied István góljával. A Csallóközi Lapok beszámolója (1924. június 11.).

9/120
1926-1929: Az 1926-os év mérföldkő volt a DAC történelmében, ekkor vett ugyanis először részt bajnoki küzdelmekben. Csapatunk az őszi idénytől a Szlovenszkói Magyar Labdarúgó Szövetség által irányított pozsonyi kerület második osztályába kapott besorolást. Az első idényt anyagi okokból nem fejezte be, de 1927-ben ismét jelentkezett, és egyre jobban szerepelt a gárda.
Képen az 1929-as csapat, amely már a feljutásért harcolt. Ekkor még sikertelenül…

10/120
1927: A DAC pecsétje egy 1927-ben keltezett levélben.

11/120
1930: Az első bajnokcsapatunk. Schwarcz Ottó edző vezetésével a DAC 1930-ban feljutott a szlovákiai MLSz által irányított I. osztályba. A mindent eldöntő összecsapást 1300 néző látta!

12/120
1930: Az 1930-as bajnokcsapatunk három erőssége – Horváth „Fakír” István, Németh Károly és Schwarcz Ottó játékos-edző.