Samo, a nyári felkészülési időszak második hete zajlik. Miben különböznek a kapusedzések attól, amit a mezőnyjátékosok végeznek?
„Azokon a napokon, amikor kétfázisos edzéseink vannak, az első általában a pályán zajlik, délután pedig közös erősítést végzünk a csapattal, vagy ha futóedzés vár rájuk, mi ezt rövidebb futógyakorlatokkal helyettesítjük, amelyek inkább a tartalomra helyezik a hangsúlyt. Az elmúlt két hét során több labdás gyakorlatot is végeztünk, amelyek az orientációt és a tizenhatosban való cselekvést, a passzokat és azok pontosságát fejlesztik. Ez egyszerűnek tűnhet, de nagyon fárasztó, hiszen nekünk is az erőnlét megszerzéséről szól a jelenlegi időszak. Esetünkben azonban nem a megtett kilométerszám a mérvadó, mivel a mérkőzésen sokkal fontosabb, hogy az egész tizenhatost uraljuk és képesek legyünk nyomás alatt is dolgozni.”

Van különbség a mostani edzések és a szezon alatt abszolváltak között?
„A pályán végzett futballedzések többé-kevésbé ugyanolyanok. Az időszakok abban különböznek picit, hogy jelenleg két-három délutáni gyakorlással több van. A szezon során a futógyakorlatok intenzitása talán kicsit alacsonyabb, mert azokat a mennyiségeket a bajnoki összecsapásokon lefutjuk. A felkészülés során arra helyezzük a hangsúlyt, hogy mindenre felkészüljünk, amit az edzők a mérkőzések során elvárnak tőlünk. Specifikus kapusvideókat is nézünk, a bajnokság alatt talán heti egy videózással kevesebb van. Akkor a felvételek inkább a soron következő ellenfélre vagy az utolsó meccs elemzésére fókuszálnak. Most edzésvideókat is nézünk, ahol vizuálisan láthatjuk, milyen gyakorlatokat fogunk végezni.”

Hogy bírod ezt a megterhelő időszakot?
„Mindenkinek kicsit nehéz, de pont erre van szükségünk. Én is fáradtnak érzem magam és izomlázam is van, de ez az idény során is előfordulhat, amit szintén képesek vagyunk kezelni. Reggelente az edzésre menet van időm fejben rendbe tenni magam és megfelelő hangulatban belépni az akadémiára. Az elvégzett munka fejleszthet minket és alaposan felkészültek leszünk a szezonra, amely során sok mérkőzést abszolválunk – mindannyian ebben bízunk.”

És mi a helyzet a felkészülési találkozókkal? Ennyi edzést követően pozitív változásként tekintetek rájuk?
„Szükségesek. Ha a felkészülés csak az edzésekről szólna, ez nem tenne jót a játékosok mentális beállításának és nem lenne hasznos. A hét folyamán, amikor fájnak a lábaink, mindannyian várjuk a hétvégét, amikor jó meccset játszatunk egy minőségi ellenféllel szemben.”

Szombaton a brünni Zbrojovka elleni lépünk pályára. Mit vársz a találkozótól?
„Ellenfelünk az elmúlt idényben még a cseh élvonal tagja volt. Jól is kezdték a pondvadászatot, a vége felé azonban hullámvölgybe kerültek, sok pontot elszórtak és kiestek. Azt gondolom azonban, hogy számunkra nem az a fontos, hogy az ellenfél első- vagy másodosztályú. Figyelemmel követem a cseh első ligát, tudom, hogy a Brünn eladta a tehetséges fiatal játékosát, Ševčíket a Spartának. Nem lesz könnyű meccs, a Brünn mindenképpen minőségi ellenfél lesz. A júliustól ránk váró sűrű menetrend előtt egyetlen klub sem választott volna könnyű ellenfelet magának. Igyekezni fogunk felvenni a versenyt a külföldi csapattal. Szerintem kemény összecsapás elé nézünk, akárcsak a fennmaradó többi esetében.”

A felkészülést az Európa Konferencia Liga első két selejtezőkörének a sorsolása is színesítette. Az első ellenfelünk a grúz Dila Gori lesz, velük személyes tapasztalatod is van: két éve a Zsolnával szintén az első előselejtezőben búcsúztattátok őket (5:1 és 1:2). Hogyan emlékszel vissza arra a párharcra?
„A sorsolást követően megkerestem mindkét összecsapás összefoglalóját. Emlékszem, nem volt egyszerű dolgunk, a támadósorban komoly egyéniségeik voltak. Nem lesz egyszerű ellenük futballozni, a csapatuk gerince együtt maradt. Akkor a Zsolnával hazai pályán komoly előnyt szereztünk, ami segített az idegenbeli visszavágón, ahol egy eléggé különleges környezet várt minket, kisebb méretű stadionnal és keskenyebb pályával, ami a hazaiak agresszív játékfelfogásának kedvezett. Ugyanaz a vezetőedzőjük, megtartották a folytonosságot. Szerintem hasonló feladat vár ránk, mint két éve a Zsolnára. Odahaza rögtön az elejétől teljes fordulatszámon kell pörögnünk, de ha szeretnénk valamilyen komoly eredményt elérni, ennek magától értetődőnek kell lennie minden egyes hazai és idegenbeli összecsapáson is.”

Összességében hogyan emlékszel vissza a grúziai környezetre?
„Tbilisziben laktunk, ahonnan autóbusszal utaztunk a nagyjából két órára levő Goriba, ami egy kisebb város. Az ottani kultúra egy kicsit eltérő a mienktől, és ez is előbukkanhat a visszavágón. Számolnunk kell ezzel és a megfelelően reagálni rá, ha szükséges.”

A továbbjutásunk esetén az ukrán Poltava vár ránk, ami még keményebb dió lesz…
„A téli felkészülés során az ukrán Ruch Lviv gárdájával is találkoztunk. A mérkőzésen keresték a párharcokat és kellemetlenül futballoztak. Ha hagytunk nekik helyet a támadásra, rögtön ki is használták. A bajnokságban a Poltava kétszer is legyőzte a Lvivet, a pontvadászat végén volt egy ötmérkőzéses parádés győzelmi sorozatuk, de ennek sem kell feltétlenük irányadónak lennie. Meglátjuk. Az ukránok nem lesznek könnyű ellenfelek, de először a grúzokra kell összpontosítani és arra, hogy búcsúztassuk őket.”

Végezetül még egy személyes kérdés. Az elmúlt szezont követő kiránduláson megkérted a barátnőd, Alexandra kezét és párizsi képeket is láttunk…
„Az eljegyzés még Szlovákiában történt meg. A barátnőm szeretett volna Pozsonyban lefényképezkedni, így olyan ötletem támadt, hogy ezt összekötném az eljegyzéssel, mivel meg akartam lepni. Mindegyik fotó, amelyeket feltöltöttünk a közösségi hálóra, onnan van. Csodálatos emlékek ezek. Mindenki azt kérdezi, miért nem Párizsban kértem meg. A válasz egyszerű: mert ott talán számított rá. Természetesen boldog vagyok, amiért igent mondott. A párizsi kirándulást még régebben beterveztük, így még a repülőút előtt meg kellett kérnem a kezét, hogy legyen benne egy csipetnyi meglepetés is.”