Zsolti, hogyan láttad a Besztercebánya elleni (1:0) szezonzáró mérkőzést?
„Jó meccset játszottunk, egész végig mi irányítottunk. Tudtuk, mikor kell megtartani a labdát és mikor ritmust váltani. A legfontosabb, hogy nyertünk és Eric Davist győzelemmel tudtuk elbúcsúztatni. Ez volt az egyik célunk, a másik pedig a további klubrekordok megdöntése. Több lehetőséget is ki tudtunk dolgozni, jelen voltunk az ellenfél kapuja előtt, néha azonban az utolsó passzokba hiba csúszott, de végig mi irányítottunk és megérdemelten nyertünk.”

Ötödik érmedet szerezted a DAC-cal, két bronz mellett ez a harmadik ezüst. Csapatkapitányként hogyan értékeled az elmúlt idényt?
„A szezon végeztével az egyik szemem sír, a másik nevet. Az volt a cél, hogy egy erős, masszív csapatot építsünk – szerintem ez sikerült is. Az idény során pedig új célokat tűzhettünk ki magunk elé, amelyekhez nagyon közel voltunk, de sajnos nem tudtuk megugrani ezt a lépcsőfokot. Úgy gondolom, ha egyben marad az együttes, a következő szezonban még erősebbek leszünk és jövőre is megküzdünk a bajnoki címért. Tovább kell építenünk a csapatot, hiszen jó úton haladunk. Minőségi gárda alakult ki itt, Dunaszerdahelyen egy év alatt, ezt kell folytatni. Az új vezetőedzővel egy új szemlélet érkezett a klubhoz és visszatértünk a sikeres útra.”

Számodra nagyon fontos volt az elmúlt egy év, hiszen hosszú sérülésed után kerültél újra vissza a csapatba…
„Tavaly ilyenkor a lelátón ültem és ötvenszázalékos állapotban sem voltam. Nagyon örülök, amiért ilyen hosszú utat sikerült megtennem, most pedig ezüstérmet ünnepelhetek. Szerintem én is hozzátettem a magam részét, voltak jó meccseim, de tudok még ennél jobban is futballozni. A célom a további fejlődés, szeretném visszanyerni azt a sérülésem előtti formám. A csapat fejlődését az is mutatja, hogy sikerült visszacsalogatnunk a nézőket a lelátókra. Nagyon köszönjük a támogatásukat, nemcsak otthon, de idegenben is fantasztikus hangulatot teremtettek. Több százan elkísértek minket mindenhova, hazai hangulatot varázsolva számunkra. Le a kalappal előttük és azt üzenném nekik, hogy jövőre is harcolni fogunk és szeretném megkérni őket, hogy mindig támogassanak minket, mert szerintem egy kiváló csapat van kialakulóban.”

A szombati meccs után megkezdődött a megérdemelt pihenő. Milyen terveid vannak a következő hetekre, hogyan telik majd a szabadság?
„A szezon végére elfáradtunk, ami teljesen normális, ráadásul sok sérültünk is volt és a ránk nehezedő nyomás is hatott ránk, amelyet nem kezeltünk mindig jól. Most mindenkinek van három hete kipihennie magát, hogy újra százszázalékos állapotban térjen vissza a csapathoz. Személy szerint én nem állok le az edzésekkel, hiszen százszázalékos állapotban akarok csatlakozni a válogatotthoz június 7-én, addig pedig kiélvezem a családdal töltött időt. Június 17-én a válogatottban Krstović Montenegrója ellen lépünk pályára. Úgy vélem, egy nagy meccs lesz, sokat viccelődtünk már rajta a csapattársammal. Mindenképpen a három pontért utazunk.”

Csapatunk június 9-én kezdi a nyári felkészülést. Milyen célokkal vágunk majd neki az új idénynek?
„Beszéltünk az európai kupáról, megvannak a céljaink, amelyeket szerintem a csapat képes is teljesíteni. Nagyon várjuk az Európa Konferencia Ligában való szereplést, szeretnénk minél messzebb jutni. Véleményem szerint az együttes megérett arra, hogy jobb képességű ellenfelekkel szemben is felvegye a versenyt. Szeretnénk egy nagy célt kitűzni magunk elé, megugrani azt és tovább építeni az együttest.”