Mikor tudtátok meg és miként fogadtátok a hírt, hogy a téli alapozást az A-csapattal kezditek?

Jani: „Az edzőm már korábban mondta, próbált rá fejben felkészíteni. Az ünnepek után többször is felhívott, szólt, hogy velük kezdem a felkészülést. Nagyon örültem neki.“

Robi: „Én egy órával az első edzés előtt tudtam meg...“

András: „Nekem január 5-én szóltak, nagyon meglepődtem. Nem számítottam erre, mert az utolsó őszi meccsen kiállítottak és ez miatt mérges volt rám az edző. Nagyon kellemes meglepetés volt.“

Hogy bírjátok az iramot?

A.: „Itt sokkal gyorsabb és keményebb edzések vannak, mint az ifiben. De tegnap például regenerációs napunk volt, kicsit kipihentük magunkat. Bár még mindig van egy kis izomláz (nevet).“

J.: „Igen, de valójában azért vagyunk itt, mert többet fejlődhetünk. Most az a legfontosabb. Számunkra ez egy óriási tapasztalat.“

Az idősebb csapattársak és az edzők hogy viszonyulnak hozzátok?

J.: „Nagyon barátságosak.“

A.: „Mindenki pozitívan, nincs semmi gond. Csak hát a fiataloknak kell cipelni a dolgokat...“

R.: „...de sok mindenben segítenek is, sokféle tanácsot adnak. Például, játék közben mit hogyan csináljunk, előre gondolkodjunk...“

A.: „...vagy hogyan vegyük át a labdát.“

J.: „Az ifiben ilyeneket nekünk kell mondani a többieknek.“

Mindhárman végzős középiskolások vagytok, előttetek az érettségi. Sőt, Bandi és Jani főiskolára készül. Napi két edzés mellett mennyi idő jut a tanulásra? És mennyire hiányzik az iskola?

A.: „Hát, nem igazán (nevet)... A komáromi Selye gimnáziumba járok és eddig is individuális tervem volt, vizsgázni szoktam.“

J.: „Nekem hiányzik a suli és az osztálytársak. A tanulás már nem annyira (nevet). A galántai gimnáziumba járok, most intézzük az individuális tanulást. Attól függ, fogok-e még járni a délelőtti edzésekre.“

R.: „Én itt járok Sportgimibe és reggelente az első órára be szoktam menni. Ha van időm, akkor a hatodikra is, de aztán már el kell jönnöm. Úgyhogy hál’ Istennek nem sokat vagyok ott (nevet).“

Mit vártok a tavaszi idénytől?

J.: „Az a legrosszabb, hogy nem tudom, mire számíthatok.“

A.: „Úgy gondolom, az ifiben fogunk játszani és remélem, bajnokok leszünk! Az a cél...“

R.: „...mert ha mi most felkerülnénk az 1. ligába, akkor az ifi már ott maradna. Szerintem tavasszal ez lesz a legfontosabb. Még fontosabb, vagy inkább nehezebb, mint az A-csapatnak bennmaradni.“

A.: „Azért azt nem hiszem, mert az A-csapat simán bennmarad.“

R.: „Igaz, ha tavaly nem esett ki, most biztosan nem fog.“