Kedves naplóm,

Ma 2025. január 29-e, szerda van és a DAC nyolcadik törökországi edzőtábora véget ért. Török (ahol két órával több van) idő szerint reggel kilenckor elindultunk hazafelé, és küldöttségünk nagyjából nyolc óra utazás után, röviddel délután három előtt érkezett meg Dunaszerdahelyre.

Biztosan tudod, hogy az erős ukrán csapat elleni tegnapi mérkőzés zárta a török riviérán abszolvált felkészülést. A két sárga párharca, amelyek közül az egyik zöldben, a másik narancssárgában futballozott, döntetlennel ért véget. Kiko Herc góljának örülhettünk. Talán még emlékszel rá, hogy a törökországi utazás előtt is Hercről meséltem neked. Egy nappal azelőtt ugyanis sérülés miatt le kellett cserélni a Zalaegerszeg elleni felkészülési találkozón. Úgy tűnik, középpályásunk szeret mindig a középpontban lenni…

Azt kérdezed, mit is csináltunk valójában Törökországban? Ha figyelmesen olvastad az előző bejegyzéseket, biztosan tudod, hogy az edzőtábor tizenegy napjából az első és az utolsó az utazásról szólt. A fennmaradó kilencen pedig nagyon, de tényleg nagyon kemény munka zajlott. Egyetlen szabad félnapunk volt, méghozzá a vasárnap délután, egyébként minden egyes napon legalább kétfázisosan gyakorolt a csapat. Edzések a pályán, az edzőteremben, ehhez taktikai megbeszélések, videófelvételekkel színesítve. Egyáltalán nem maradt időnk unatkozni. Sem pihenni. De nem panaszkodom, az összpontosítás minden évben nehéz meló és ha a tavasz jó eredményekkel jutalmaz minket, akkor mindenképpen megérte.

Jaj, hogy el ne felejtsem. Törökországban három mérkőzést is játszottunk és pozitív mérleggel utaztunk haza (1 győzelem és 2 döntetlen: Čukarički 0:0, Dukla Prága 2:0 és Oleksandriya 1:1).

Ha felidézem az előző esztendők törökországi összetartásait, meg kell jegyeznem, hogy kiváló időnk volt. OK, a Čukarički elleni találkozó elhalasztása kivételt képez, ám minden kihívást sikerült leküzdenünk. A prágaiak elleni összecsapás végén megérkező záport is, amely során védenünk kellett a technikát, hogy ti odahaza háborítatlanul nézhessétek az élő közvetítést.

És hogyan zajlott a mai utazás? Bár Antalya repteréről néhány perces késéssel szálltunk fel, az úton minden rendben volt és még a tervezett időpont előtt megérkeztünk Bécsbe. Megkerestük a csomagjainkat, beültünk az autóbuszba és szinte észre sem vettük, amikor egyszer csak begurultunk a MOL Akadémia kapuján. Mindenki mosolygott, hiszen mindenhol jó, de a legjobb otthon!

Búcsúzok mára és erre az évre is. Güle güle Türkiye – viszlát, Törökország! Találkozunk pénteken a MOL Arénában a DAC-Besztercebánya mérkőzés alkalmával.

Szeretettel,
K.

U.i.: Hogyan értékeli az összpontosítást Branislav Fodrek vezetőedző? Íme: „Törökországban remek feltételek álltak a rendelkezésünkre, az edzőtábor teljesítette az előzetesen elvártakat. Egy nap kivételével, amikor az eső keresztülhúzta a számításainkat, az időjárással és a pályák minőségével is elégedettek lehetünk. Három színvonalas mérkőzést játszottunk három kiváló csapat ellen. Egyetlen negatívumként csak a kisebb sérüléseket tudom felhozni, de bízom benne, hogy senkinek sem lesz komolyabb baja és gyorsan visszatérnek a srácok. Már Maťo Jenčuš is elkezdi az edzéseket és Yapi tegnapi sérülése sem tűnik komolynak. Ma utazunk haza, teljesítettük a tervezett edzésadagot, ebből a szempontból elégedett vagyok. Ahogy azt már említettem, majd csak a bajnoki összecsapások adnak visszajelzést számunkra. Folytatunk kell a munkát és bízunk benne, hogy jól felkészülve vágunk neki a Szakolca elleni első tétmérkőzésnek.”

U.i. 2: Hajrá, DAC!