Térjünk vissza még a Panama szerepléséhez a CONCACAF-aranykupán. Hogyan fogadták hazádban a negyeddöntős szereplést?

„Nagyon jól sikerült számunkra a csoportkör, majd jött a kieséses szakasz első meccse, amelyet egyetlen góllal vesztettünk el. Sajnos azon a találkozón nem léptem pályára. A csoportküzdelmek során mindössze két gólt kaptunk, ezért magasabb ambícióink voltak, de végül is elégedettek lehetünk az elért helyezésünkkel.”

A Costa Rica elleni negyeddöntőt sérülés miatt hagytad ki?

„Nem sérülés volt az oka, mert azt megelőzően játszottam, és szerintem egészen jó teljesítményt nyújtottam. A szövetségi kapitány döntött úgy, ami miatt természetesen csalódott voltam.”

A Rózsahegy elleni bajnokin higgadtan értékesítetted a korai tizenegyest. Te voltál kijelölve az elvégzésére? Amikor nekifutottál, tudtad, hogy a kapu közepébe lövöd a labdát, vagy az utolsó pillanatban gondoltad meg magad?

„Nem a vezetőedző jelölt ki engem, az adott pillanatban a csapattársakkal egyeztünk meg arról, ki lövi. Magabiztos voltam, tehát odaálltam. Azt a döntésemet, hogy hova rúgom, az utolsó pillanatban megváltoztattam, mert észrevettem, hogy a kapus elmozdult oldalra. Szerencsére bement.”

A gólod után kihez irányultak első gondolataid?

„Istenhez és a családomhoz.”

Már az ötödik percben megszereztük a vezetést, de végül döntetlen született? Nem számítottál könnyebb mérkőzésre?

„Keserű döntetlennek tartom a vasárnapit. Picit szomorú vagyok, mert az volt az érzésem, hogy egységesen és jó hozzáállással futballoztunk. Mindkét félidőt nagyon jól kezdtük. Kár, hogy a második játékrész elején nem sikerült megszereznünk a második gólunkat, amivel talán el is dönthettük volna a három pont sorsát. Majd olyan fázisok jöttek, amelyek során picit kiestünk a ritmusból. Šafrankonak is volt egy nagy helyzete azt követően, hogy sikerült elmennem a szélen és beadnom neki a labdát. A mérkőzést összességében pozitívan értékelem, de számunkra nem a megfelelő eredmény született.”

A Rózsahegy elleni döntetlennel immár tizenkét mérkőzésre nyújtottuk veretlenségi szériánkat a MOL Arénában. Mit gondolsz, a szurkolóknak mekkora szerepük van ebben?

„Mindegyik mérkőzésen érezzük a szurkolók hatalmas támogatását, akik egyértelműen Szlovákia legjobb szurkolótábora. Ők a tizenkettedik játékosunk, és minden egyes összecsapáson javulásra ösztönöznek minket. Nagyon pozitívan értékelem a tőlük érkező energiát.”

Ebben az évben te vagy az együttes negyedik leggólerősebb tagja a Pačinda, Vida, Šafranko támadóhármas után. 2017-ben immár a harmadik gólodat szerezted, míg azt megelőzően egyet sem lőttél…

„Ez azért van, mert nagyobb önbizalommal és nyugalommal futballozom.”

Tegnap válogatottbeli csapattársad, Josiel Núñez érkezett próbajátékra a DAC-hoz. Kérlek, mutasd őt be nekünk, milyen futballista a honfitársad?

„Az én szememben ő egy jó játékos, aki a klub segítségére lehet. Elsősorban azonban neki kell a pályán bebizonyítania, hogy képes teljesíteni azt, amit elvárnak tőle. Ebben az esetben egy értékes erősítés lehet. Képes jól áttekinteni a játékot, magas a játékintelligenciája, jó gondolatai vannak, pontosan passzol és remek a rúgótechnikája.”

Szerdán kupamérkőzés vár ránk Pozsonyivánkán. Hogyan tekintesz az alacsonyabb osztályú ellenfelek otthonában lejátszott mérkőzésekre, melyekből már jó párat abszolváltál?

„Semmi esetre sem becsülhetjük alá a hazaiakat. Ezek a csapatok képesek nagyon motiváltan pályára lépni, és szívósan védekeznek. Ugyanolyan lelkesedéssel kell hozzáállnunk a kupameccshez, mintha a Slovan vagy bármelyik más, élvonalbeli csapat lenne az ellenfelünk.”