„A mérkőzésnek jó volt a dinamikája; főleg, ha azt vesszük, hogy ez volt az idei év első találkozója. Nyilvánvalóan szerettünk volna győzni, mert minden megnyert találkozó pozitív hatással van a csapatra. Bár igaz, hogy nem veszítettünk, de szerintem több is volt ebben a meccsben. Fontos volt, hogy - Sandalon és Szépén kívül - mindenki bevetésre került, lehetőséget kapott, de természetesen az említett két futballista is szerephez jut még. Kosorin, Šatka, Šafranko és Aluku is bemutatkozott a DAC-ban, és örömmel tölt el, hogy ők és a többi játékos is becsülettel elvégezték a munkájukat. Természetesen még sok gyakorlás vár ránk, hogy csiszoljuk az együttes teljesítményét. Igaz, hogy az ellenfelet nem igazán engedtük lehetőséghez jutni, és Sláviknak mindössze kétszer kellett komolyabban játékba avatkoznia - ez egyébként nagyon fontos volt a számomra -, de úgy gondolom, hogy ha mi is belőttük volna a helyzeteinket (Mészáros a második félidő derekán kihagyott lehetőségére gondolok elsősorban), akkor akár a győzelem is elérhető közelségbe kerül. Egyébként a döntetlennel elégedett vagyok. Azonban eléggé hektikus volt a játékunk, nagyon sok labdát veszítettük, és a legtöbb játékos többet akart csinálni, mint amennyit tud. Ilyenkor a túlzott akarás görcsösségbe megy át. Jelenleg az a legfontosabb, hogy nem sérült meg senki, hiszen egy fizikálisan erős ellenfél elleni találkozón vagyunk túl, mely során elértük jelenlegi fizikai teljesítőképességünk határait. Nem vagyunk még olyan kondicionális állapotban, amilyenben látni szeretném a csapatot, de ez még csak a második hét volt, sok összecsapás áll előttünk. Ha ilyen ütemben haladunk tovább, akkor nagyon remélem, hogy tavasszal jó és eredményes mérkőzéseket fogunk játszani.”