Kezdjük a végén – hogyan értékelnéd a Pohronie elleni szombati felkészülési mérkőzést?
„Mindenképpen nagyon élveztem. Próbáltam helyzetbe kerülni, és volt is négy-öt lehetőségem. Sajnos egyiket sem sikerült belőnöm. Az első háromnál még mosolyogtam, a fennmaradó kettő azonban már bosszantott és most is bosszant. Élveztem a játékot, szerintem nem is nyújtottam rossz teljesítményt, csak a gól hiányzott.”

A lefújás után mondott valamit a vezetőedző?
„Szinte ugyanezt: hogy elégedett velem, de legalább két gólt lőhettem volna.”

Mitől mentek nehezen a befejezések? A kemény edzések az oka?
„Mindenképpen, én is éreztem, hogy kemények a lábaim, ráadásul hőség is volt.”

Beszéljünk a felkészülésről. Mikor tudtad meg, hogy az A-csapattal kezdesz én milyen érzések vannak benned?
„Az Argentínából haza tartó repülőút során kaptam egy üzenetet azzal, hogy mikor kezdődik a felkészülés. Túlvagyunk az első héten, amely szerintem jól telt, kemény edzéseket abszolváltunk és átestünk a tesztelésen is. Érzem, ahogy fokozatosan javul az erőnlétem, élveztem az első hetet. Mivel a téli felkészülést is az A-csapattal abszolváltam, így nagyjából tudtam, mi vár rám. Mindig azt mondják, hogy a téli keményebb a nyárinál, de tudom, hogy dolgoznak itt az edzők, szóval a nyár folyamán sem számítok semmi könnyűre.”

A szezon vége után, még a világbajnokság előtt volt időd pihenni?
„Nem igazán. Vasárnap volt az idény utolsó mérkőzése, szerdán pedig már utaztam is. A világbajnokság után kellett három nap, amíg visszaállt a szervezetem és kiküszöböltem az időeltolódás okozta problémát. Először nem tudtam lefeküdni, majd felkelni kétszer olyan nehéz volt. Minden nap képes lettem volna délig is aludni.”

Mennyire érzed magad felkészültnek, hogy az A-csapatban is megálld a helyed?
„Úgy érzem, jelenleg jobban készen állok, mint télen. Fejben, korban és tapasztalat terén is, mivel fél év eltelt, ami nem kevés. Jó erőben érzem magam.”

A fiatalok fejlődésének szempontjából nagyon fontos a somorjai projekt. Neked mit adott a rendszeres ottani játéklehetőség?
„Elsősorban önbizalmat. Minél többet játszottam, annál jobban éreztem magam a pályán. Belekóstolhattam a felnőtt labdarúgás világába, amely inkább a párharcokról, mintsem a kombinációkról szól. És ez még „csak” a szlovák másodosztály, a többiről nem is beszélve.”

A Somorján nyújtott jó teljesítményedet az is bizonyítja, hogy meghívtak a szlovák U20-as nemzeti csapat a világbajnokságra készülő bővebb, majd a szűkebb, utazó keretébe is. Milyen élmény volt a megmérettetés?
„Óriási élmény, talán még az unokáimnak is erről fogok mesélni. Hatalmas tapasztalatot jelentett látni azt, hol tartanak más országok, válogatottak. Van hova fejlődni, még nagyon sokat kell dolgoznom.”

A generációtok számára nagy esélyt jelenthet, hogy 2025-ben Szlovákia rendezi az U21-es Európa-bajnokságot, amelyen házigazdaként biztos résztvevő lesz a szlovák válogatott. Mennyire jelent ez plusz motivációt?
„Mindenképpen szeretnék részt venni az Eb-n és az egész országnak megmutatni magam. Remélhetőleg megkapom a lehetőséget a DAC-nál és sikerül bekerülnöm a tornára nevezett keretbe.”

Természetesen szorítunk, hogy így legyen. Néhány napja te lettél az év személyisége Bősön. Ehhez mit fűznél hozzá?
„Jól esik, hogy büszkék rám a szülővárosomban. Az utcán is gyakran megállítanak, sok mindenkivel beszélgetek ilyenkor. Egyetlen hátrány, hogy ekkor nem érek időben oda, ahova indultam, ezért mostanában gyakrabban autózom (nevet). Viszont még csak az utam elején tartok, de remélhetőleg idővel nem csak Bősön fognak megismerni.”