Ponttal térünk haza Rózsahegyről. Egy kevés helyzetet hozó első, majd egy érzelmekkel fűszerezett második félidő után alakult ki az 1:1-es végeredmény. Mindkét gól pontrúgásból esett.
Játékosaink két hét után húzták fel újabb bajnoki meccsre a stoplist, ezúttal Rózsahegyen. A tavasz meglepetéscsapatának kikiáltott együttessel a bajnokságban eddig kétszer, a kupában pedig egy alkalommal találkoztunk, de egyszer sem sikerült legyőznünk őket. Xisco Muñoz nem véletlenül nyilatkozott úgy a nagypénteki mérkőzést megelőzően, hogy a versenynaptár egyik legnehezebb összecsapása áll előttünk. Vezetőedzőnk a sérült Yapi, Bariić pároson kívül Dimun játékára sem számíthatott, aki a korábbi mérkőzéseken begyűjtött öt sárga lapja miatti eltiltását töltötte. Trusa pedig péntekre belázasodott, így ő sem volt hadra fogható.
Élénk szélben és gyenge minőségű pályán feszültek egymásnak a csapatok, melyek a kezdeti percekben biztonsági játékot játszottak. Andzouana beadásai intették éberségre a hazai védőket, de csapatkapitányunk egyik centere után sem alakult ki igazán veszélyes gólhelyzet a mindössze 19 éves apaj kapuja előtt. 3-5-2-es hadrendben próbálkoztunk feltörni a hazai védelmi vonalat, míg Ondřej Smetana vezetőedző a 3-4-3-as felállítást választotta. Az első tíz perc lövési kísérlet nélkül szaladt el, a 11. percben pedig Boďa volt az, aki nem tudta kihasználni a védelmünkön keletkezett lyukat. Kellett ehhez Vitális is, aki nem ódzkodott magára vállalni a védelmi feladatokat.
Kemény taktikai csata zajlott, mindkét együttes a másik hibájára várt. Az első kaput eltaláló lövés a 27. percben született. Vitális előtt nyílt tér, nem is teketóriázott sokat a hétközben még a magyar U21-es válogatottban futballozó középpályásunk, de apaj is számított a labdájára. A próbálkozás viszont új löketet adott. Két perccel később Herc lábában maradt a gól: Redzic visszatett labdája csúszott le a lábfejéről, majd szállt nem sokkal kapu mellé. Átvettük az irányítást, és egyre több időt töltöttünk a támadóharmadban.
A 33. percben Konéról megfeledkeztek a liptóiak. Szenegáli támadónk mintegy 20 méteren keresztül vezette a labdát, ám Redzic egyedül kevésnek bizonyult ahhoz, hogy gólhelyzetbe kerüljön a neki szánt passz után. Alig telt el egy újabb perc, amikor viszont már ő maga rúghatott volna gólt. Redzic centere után kétszer is próbálkozott, de mindkét alkalommal blokkolták a lövését. A 36. percben Dzivjak megállította a játékot, mert a VAR-szobából a fülére szóltak. A játékvezető ekkor a vonal melletti monitorhoz sétált, majd rövid szemrevételezés után a tizenegyes pontra mutatott. Történt ugyanis, hogy egy ívelés során Selecký kézzel ért a labdához a büntetőterületen belül. Az utólag befújt tizenegyest Koné magabiztosan értékesítette, és megszerezte első gólját csapatunk színeiben 0:1.
A szünetben csak a hazaiak cseréltek, efčík helyett Tučný lépett pályára, akiről akkor még nem lehetett tudni, hogy a második félidő főszereplőjévé válik. De mielőtt ez megtörtént volna, volt még nekünk is egy ordító lehetőségünk. Az 56. percben Vitális az alapvonalról ívelt át a hosszúra, ahol Mendez egy bal lábas kapáslövéssel vette célba a kaput. apaj azonban remek reflexmozdulattal hárított. Aztán a 60. percben jött egy hazai szabadrúgás, melyet Kacharaba szabálytalan megmozdulásáért fújt be a bíró. Nagyjából 22 méter volt a távolság, öttagú sorfalat kért Popović, de Tučný remekbe szabott pontrúgásával szemben tehetetlennek bizonyult 1:1.
Kezdődhetett elölről minden, de ekkor már jóval pörgősebb volt a meccs, mint az első játékrészben. A 66. percben Popovićnak kellett kitornásznia egy léc alá kis híján behulló labdát, amely Boďa fejéről vette be az irányt. Közben mindkét edző a kispadról erősített. Kharatin 71. percben elkövetett kemény belépője után vehemenssé vált a játék. A bíró nem győzte osztogatni a lapokat, még a két vezetőedzőnek is jutott belőlük egy-egy sárga. Aztán kissé csillapodott a hangulat, és jött Goure ordító helyzete, ekkor azonban kilyukadt a labda, és nem találta meg az utat apaj kapujába.
Újabb cserék következtek, és az indulatok ismét felkorbácsolódtak. Ennek oka egy Brunettivel szembeni szabálytalankodás volt. Tučný ugyanis belekönyökölt brazil védőnk arcába, amiért előbb csak sárga lapot kapott, ám miután Dzivjak a VAR figyelmeztetése nyomás visszanézte az esetet, visszavonta a sárgát, és kiállította az egyenlítő gól szerzőjét.
Már a mérkőzés hajrájában jártunk, de a sok csere és laposztás miatt még hatperces hosszabbítás következett. Folyamatos futballról már nem igazán volt szó, érzelmekkel túlfűtött játék volt inkább a jellemző, de újabb találatig egyik csapat sem jutott. A végén viszont Goure fejese épphogy elkerülte a hazai kaput.
Kemény összecsapásra számítottunk, és az is lett belőle. Főleg a második félidőben. Az elsőben a VAR-nak köszönhetően tizenegyesből szereztünk vezetést, majd a másodikban egy szabadrúgás után kapituláltunk. A meccs heves hangulatában az edzők is kaptak egy-egy sárgát, sőt még a piros is felvillant. Izgalmakból nem volt hiány, de ez már a felsőház, itt már csak így mennek a dolgok. Maradunk a negyedik helyen, de a jövő héten otthon folytathatjuk a pontgyűjtést a Zólyombrézó ellen.
Edzői értékelés:
Xisco Muñoz (DAC 1904): Jó mérkőzést láttunk, melyen voltak lehetőségeink az első és a második félidőben is. Tudtuk, hogy mi vár ránk Rózsahegyen, és igyekeztünk ennek megfelelően felépíteni a játékunkat. A második félidőben pechünk volt, amikor egyedül mentünk kapura, de közben kilyukadt a labda. Ismét beigazolódott a hazaiakról, amit már korábban is tudtunk, mégpedig, hogy milyen intenzitással és milyen játékstílusban játszanak. Igyekeztünk, volt vagy huszonöt centerünk és tizenöt lövési kísérletünk. Ennek most egy pont az eredménye, de tovább kell mennünk. Ha szeretnénk ott lenni az első háromban, akkor az utolsó fordulóig tartó küzdelemre kell számítanunk
Ondřej Smetana (Rózsahegy): Az első félidőt nem kezdtük rosszul, eleget volt nálunk a labda, de csak az ellenfél térfelének feléig jutottunk el, a támadásaink befejezéséig vagy kiélezett helyzetig már nem. A vendégek szervezetten játszottak, valamit lépnünk kellett. A második félidőben már sikerült a védelmi vonal mögé kerülnünk, nagyobb nyomást fejtettük ki, és veszélyesebbek voltunk. Ennek köszönhetjük az egyenlítő találatot is. A végére maradt elég erőnk, de megfogyatkoztunk, és így már nem volt könnyű.
MFK RUOMBEROK - DAC 1904 1:1 (0:1)
Niké Liga, felsőházi rájátszás, 3. forduló, tadión pod Čebraom, Rózsahegy, 2024. 3. 29., 17:30
Játékvezetők: Dzivjak - Ferenc, tofik
Nézőszám: 1613
Gólszerző: 60. Tučný, ill. 38. Koné (11-esből)
Sárga lap: 69. Smetana (vezetőedző), 70. Zsigmund, 77. Moji, 86. Selecký, 86. Gerec, ill. 68. Kharatin, 69. Muñoz (vezetőedző), 84. Brunetti
Piros lap: 85. Tučný
DAC 1904: Popović - Csinger (78. Kaa), Kacharaba, Brunetti - Andzouana (K), Vitális, Kharatin (78. Káčer), Herc, Mendez - Koné (67. Jürgens), Redzic (57. Goure)
Rózsahegy: apaj - Gabriel, Malý, Moji - Luterán (K) (65. Zsigmund), Múdry, Lavrinčík, Selecký - Hladík (61. Gerec), Boďa (89. Jackuliak), efčík (46. Tučný)
A mérkőzés statisztikája:
Labdatartás: 56% : 44%
Lövések: kapura: 3:2, mellé: 1:7
Szabadrúgás: 16:16
Szöglet: 3:3
Les: 1:2