Kikaptunk Belgrádban, de épp csak annyira, hogy a jövő heti visszavágóra még jobban felszívjuk magunkat, és megpróbáljuk legyőzni a Partizant. Ha ez sikerül, továbbjutunk!
Kéthónapos szünetet követően egy nem akármilyen mérkőzéssel kezdtük meg a szezont. Az újonnan létrehozott Európa Konferencia Liga 2. selejtezőkörében az európai klubfutball egyik jeles képviselőjéhez, a Partizan Belgrádhoz kaptunk meghívót. Csapatunk már két nappal a mérkőzést megelőzően megérkezett a szerb fővárosba. Németh Antal a találkozó előtti sajtótájékoztatón pedig nem tisztes helytállásról, hanem továbbjutási célokról beszélt. Ennek reményében a felkészülési időszak alatt sokat gyakorolt 3-5-2-es hadrendben küldte csatába a fiúkat.
Ettől viszont még nem ijedtek meg Aleksandar Stanojević védencei, akik nem sokat teketóriáztak, és már a második percben megszerezhették volna a vezetést. Labdát vesztettünk a középpályán, a Gőzmozdony becenévre hallgató hazaiak pedig nevükhöz hűen villámgyorsan ott termettek a kapunk előtt, de Jojić Jedličkába rúgta a ziccert. A kihagyott helyzet rögtön megnövelte a szerbek egyébként sem kis önbizalmát: két szöglettel folytatták a rohamot, melyek közül a második volt veszélyesebb, de Vujačić a kapu fölé küldte a labdát.
A jelenet után szusszantuk egyet, sőt Schäfer még egy lövést is megeresztett a tizenhatoson kívülről, de pontatlanul célzott. Taiwo próbálkozása már élesebb volt, ám Stojkovićot ez sem állította megoldhatatlan feladat elé. Ütemes hazai szurkolás mellett ment tovább a játék, amikor a 12. percben hatalmas helyzetet hagytak ki a "partizánok". Jedličkának bravúrral kellett hárítania Ricardo hálóba tartó labdáját. A lepattanót pedig kapu fölé bombázták a hazaiak.
A jelenetet követően kisebb csetepaté alakult ki a hazaiak közt. Bár nem értettük, pontosan mi váltotta ki a vitát, de az biztos, hogy páran egymásnak estek, és a pálya szélére is berohantak. Volt olyan Partizan-drukker, aki az újságíróknak fenntartott szektorból ugrott be a balhéba. Kisvártatva megérkeztek a rohamrendőrök is a lelátóra, de a verbális adok-kapok továbbra is folytatódott a Grobári és a főtribünön helyet foglalók közt. Így történhetett meg, hogy sokan nem is látták, amint közben vezetéshez jut a csapatuk.
A 19. percben ugyanis Marković egy szépen kijátszott helyzet után, mintegy 15 méterről a kapunkba talált – 1:0. Talán ez is kellett ahhoz, hogy a lelátón is lecsillapodjanak a felkorbácsolt indulatok. A hazaiak ekkor magabiztosan futballoztak, nehezen engedtek át bennünket a félpályán. Majd következett egy nagyjából negyedórás szakasz, amikor a mezőnyben pattogott a labda, és egyik kapu sem került igazán veszélybe, mígnem a 35. percben Ricardo fordult le, és tűzte rá egyből, de Jedlička a helyén volt.
Közben a rohamrendőrök is kivonultak a lelátóról, és ismét teljes mértékben a játéké lehetett a főszerep. Fábry pedig tényleg főszereplővé válhatott volna, de a Moumoutól kapott labdát nem sikerült kellően leszorítania. A félidő végén még mindig volt miért izgulnunk, mert elméláztunk hátul, így Jojić ajtó-ablak helyzeten bombázhatott, de Jedlička ennél az ordító helyzetnél is bizonyított.
A félidőben egyik edző sem nyúlt bele az összeállításba. A játékrészt mi indítottuk veszélyesebben: Vera jobboldali beadására az elképesztő lendülettel futballozó Schäfer startolt rá, a hazai védelem azonban sikerrel „takarított.” Mindezt nem hagyták szó nélkül a szerbek, de Pantić helyzeténél ismét Jedlička alakított nagyot, amikor nagyon higgadtan egyszerűen levette a lábáról a labdát. Utána pörölt egyet a védelemmel, mert a társai valóban nehéz helyzetbe hozták, ám kapusunk igazán ihletett formában védett.
A folytatásban Taiwo és Divković keltett zavart a hazai védelemben, de Vujačić jól olvasta a játékot, oda lett a helyzet. Izgalmasra sikeredett a következő akció is, ezúttal a másik oldalon. Jović már lendítette a lábát, amikor Balić az utolsó pillanatban szerelni tudta a szerbek támadóját. Szinte még ugyanabban a percben Uroševićnek is volt egy veszélyes próbálkozása, az sem talált kaput. Aztán jöttek a cseréink, Fábry helyett Nebyla, Moumou helyett pedig az újonc Ciganiks érkezett. Épp utóbbi volt, aki Schäfer harciassága után remekül tekert az ötösbe, de ott magasabbra ugrottak a Partizan védői a náluk legalább másfél fejjel alacsonyabb Veránál.
20 perc volt még hátra a meccsből, amikor jött az újabb Jedlička-bravúr. Pantić bombáját kellett hatástalanítania. Az utolsó negyedórára Nicolaescut és Njiét is harcba küldte Németh Antal. A két horvátunk, Divković és Balić hagyta el a játékteret. Ekkor már mi tartottuk többet a labdát, de a gólhelyzetre még várni kellett. Schäfer előtt adódhatott volna lövési lehetőség, ha nem dédelgeti túl soká a labdát. Mivel így tett, beérték őt a védők.
A hajrában két szögletet is elvégezhettünk, és ekkor már Sharani is a pályán volt, de Stojković kapustudományát már nem sikerült próbára tenni. Egy góllal kikaptunk ugyan, de nem vesztettük el annak lehetőségét, hogy továbblépjünk.
Napra pontosan 565 év telt el a Nándorfehérvári diadal után, s ha a győzelem nem is jött össze, a hősies küzdelemre nem lehetett panasz. Igaz, több helyzetet dolgoztak ki a vendéglátók, de csak egyszer sikerült mattolniuk Jedličkát. A gólról nem tehetett, egyébként brilliánsan védett – legalább öt alkalommal mentette meg góltól a csapatot. Egy hét múlva visszavágó a MOL Arénában. Rá kell tenni még egy lapáttal! Mi hisszük, hogy sikerülhet.
Edzői értékelés:
Németh Antal (DAC): „A mérkőzés elején elkövettünk olyan hibákat, amelyekkel az amúgy is elég jó önbizalommal rendelkező hazai csapatnak még több önbizalmat adtunk, és emiatt elég sok helyzetet tudtak kidolgozni. Szerencsére néhány tapasztaltabb játékosunknak helyén volt a szíve és az esze, úgyhogy átvészeltük ezt az időszakot. Igaz, hogy kaptunk egy gólt, de utána elég stabilan tudtunk játszani. A szünetben sem az volt a tervünk, hogy megtartsuk az eredményt. Szerettünk volna még aktívabban támadni, esetleg lövőhelyzeteket kialakítani. Ebből ugyan nagyon sok nem valósult meg, de legalább kevesebb hibával játszottunk, és így egy olyan játék alakult ki, ami talán nem volt annyira közönségszórakoztató. Viszont próbáltunk a végén is nagy erőket mozgósítani annak érdekében, hogy egyenlítsünk és gólt szerezzünk. Kimondottan örültem annak, hogy elég bátrak voltunk, és volt elég önbizalmuk ahhoz, hogy siettessük a játékot. Láttam a játékosaimon, hogy az 1:0 nem elég nekik.”
Aleksandar Stanojević (Partizan Belgrád): „Első meccsünk volt az idei európai kupaszezonban, és ennek ellenére sikerült sok helyzetet kidolgoznunk, és sokkal magasabb arányban is győzhettünk volna. Elégedett vagyok a játékosaimmal, hiszen végig koncentráltan játszottak, a maximumot nyújtották, de hiányzott a pontos befejezés. Köszönöm nekik a mai mérkőzést. Bizakodók vagyunk a visszavágó előtt. Ha csak fele annyi helyzetet dolgozunk majd ki, mint ma, akkor továbbjutunk."
FK PARTIZAN BELGRÁD - FC DAC 1904 DUNASZERDAHELY 1:0 (1:0)
Európa Konferencia Liga, 2. selejtezőkör, 1. mérkőzés, Stadion Partizana Belgrad, Belgrád, 2021.07.22., 21:00
Játékvezetők: Jens Maae (DEN) - Daniel R. Nørgaard (DEN), Jakob Lodal Lynge Mastrup (DEN)
Góllövők: 19. Marković
Sárga lap: 14. Jović, 67. Miljković, ill. 14. Vera, 22. Balić, 44. Taiwo, 71. Brunetti
DAC: Jedlička - Kružliak (K), Beskorovainyi, Brunetti - Vera, Fábry (60. Nebyla), Balić (74. Njie), Schäfer, Moumou (61. Ciganiks) - Divković (74. Nicolaescu), Taiwo (80. Sharani)
Partizan Belgrád: Stojković (K) - Milijković, Vujačić, Saničanin, Urošević - Jojić (74. Ščekić), Zdjelar - Marković (74. Holender), Pantić, Jović (61. Natcho) - Ricardo (91. Milanović)
A mérkőzés statisztikája:
Labdatartás: 44% : 56%
Lövések: kapura: 7:1, mellé: 6:4
Szabadrúgás: 18:19
Szöglet: 5:2
Les: 2:1
