A DAC hivatalos Facebook-profilján folyó beszélgetéssorozatunk következő vendégeként Andrej Fábry, a DAC 23 éves középpályása válaszolt tegnap koraeste a szurkolók kérdéseire.

A nyitrai labdarúgás neveltje tavaly nyáron először csak kölcsönjátékosként érkezett hozzánk a Jablonec együttesétől, majd a kölcsönjátékból átigazolás lett az idei év elején. „Fiatal a társaság, gyorsan és jól beilleszkedtem a srácok közé. Kicsit tartottam a nyelvi akadályoktól, mivel az öltözőben angolul beszélünk, de fokozatosan javulok. A legjobban Marko Divković-csal és Danylo Beskorovainyivel jövök ki, de a többi csapattársammal is nagyon jó a kapcsolatom. Jól érzem magam itt, Dunaszerdahely egy kisváros, ami megfelel nekem. A klub kiváló, az akadémia és a szurkolók fantasztikusak, így abszolút elégedett vagyok.”

„Az eddigi legemlékezetesebb meccsem a DAC színeiben a Slovan elleni őszi összecsapás volt, amikor is 5:2-s győzelmet arattunk, én pedig lőttem egy gólt. Csodálatos dolog volt ennyi szurkoló előtt betalálni egy rangadón. Ezt át kell élni, nem lehet körülírni. Tényleg fantasztikus érzés volt.”

„Mindenki szívesebben futballozik teli stadion előtt, mint amikor csak 200-300 néző van. Az itteni érdeklődés összehasonlíthatatlan a Nyitrán és a Jablonecben tapasztaltakkal. A játékosok számára egy hatalmas segítség az, ha a szurkolók az egész találkozó folyamán buzdítanak minket. A teltház magában is motivációt jelent. Azt teszem, ami szórakoztat, ráadásul ennyi drukker előtt. Nélkülük, üres lelátók előtt nehezebb dolgunk lesz, de remélem, hogy sikerrel vesszük az akadályt. A játékosoknak és az edzőknek is közösen még jobban motiválnunk kell egymást.”

„Jó dolog, ha a futballistáknak megvan a saját példaképük – mindegy, hogy fiatal vagy idősebb vagy. Igyekszel hozzájuk hasonlítani, utánozni őket. Több példaképem is van és lesz is addig, amíg futballozom. Főleg Cristiano Ronaldo, Marek Hamšík és Paulo Dybala játékát csodálom.”

A hosszan tartó egyéni felkészülést követően Andrej immár második hete az Akadémián készül. „Otthon nem lehet úgy gyakorolni, mint egy normális edzésen. Még most is hiányzik a fizikai kontaktus, az egy egy elleni párharcok és a csapattársak, mivel nem az egész gárda van itt. A néhány labdarúgóval abszolvált gyakorlást nem lehet összehasonlítani azzal, ha az egész csapat együtt edz. Bízom benne, hogy mihamarabb visszatérünk a normális kerékvágásba. Minden bizonnyal nemcsak nekem hiányoznak az összecsapások, a teli stadion, a szurkolók, a meccsek előtti idegesség… Megtippelni sem tudom, mikor folytatódik a bajnokság, de remélem, hogy június elején már útjára indulhat a labda.”

A labdarúgással kapcsolatosak mellett a magánéletére vonatkozó kérdésekre is válaszolt ez egykori ifjúsági válogatott. Megtudtuk, hogy jelenleg nincs barátnője és hogy nem igazán érzi magát otthon a konyhában. Még ha a Jablonecnél töltött időszakában igyekezett saját magára főzni. „Nem igazán fogott meg a dolog. A házkörüli munkálatokban azonban segítek, ha lehet. A nagymamámnál lenyírom a füvet és otthon is megcsinálok bármit, amire a szüleimnek szüksége van.”

Nemrég egy új tetoválás jelent meg a lábán. „Egy olyan mondatot varrattam magamra, amely illik rám. Sok tehetséges csapattársam volt, akik azonban befejezték a futballt, feladták. Én azonban sosem adtam fel, mindig hittem magamban.”

Az Andrej Fábryval készült egész beszélgetést itt tekinthetik meg: