Minden jó, ha a vége jó! Győzelemmel zárjuk az őszi szezont, s immár tizenegy bajnoki mérkőzés óta nem találunk legyőzőre. Ezúttal Nebyla gólja döntött a három pont sorsáról, a játékosok és az ezúttal is fantasztikus hangulatot varázsló szurkolók pedig remek hangulatban mehetnek a téli szünetre.
A hideg csütörtöki estén egy későbbi időpontra tolt bajnoki mérkőzésre gyúltak fel a MOL Aréna fényei az őszi szezonban utoljára. A 11. fordulóban a stadion fűcseréje miatt kértünk halasztást, így tolódott ki a találkozó időpontja egészen a futballvilágbajnokság idejére. Katari vébé-meccsek ide vagy oda, a sárga-kékeknek még volt egy utolsó jelenésük a pályán. Ellenfélként pedig a tavalyi ezüstérmes, a Rózsahegy látogatott Dunaszerdahelyre, akivel bármilyen meglepő a 2022/23-as szezonban még nem meccseltünk. Itt volt hát a lehetőség, hogy győzelemmel zárjuk a naptári évet, és jubileumot ünnepeljünk, hiszen ez a találkozó volt a MOL Arénában lejátszott századik bajnoki mérkőzésünk.
Ismét kiválóan előkészített játéktér várta a pályára lépőket, ám a kezdő sípszó előtt még egy kis ünneplésre is jutott idő: Krstović kapta meg a legjobb játékosnak járó díjat októberben nyújtott teljesítményéért. Maga a mérkőzés egymás erejének felmérésével kezdődött, mezőnyjátékot láthatott a 4413 fős közönség. A B-közép folyamatosan váltogatta a rigmusokat, elejétől fogva teljes erőbedobással buzdította Kalmárékat, akik igyekeztek uralmuk alá vonni a játékot.
Mi vagyunk a sárga-kékek, hej, hej! szólt a nóta, miközben Morong került kis híján gólhelyzetbe. Védőink azonban rutinosan megoldották a feladatot, és a labda nem veszélyeztette a kapunkat. A 14. percben Petrának viszont már akadt védenivalója: Bobček tűzte rá. A vendégek akciója után mi lendültünk támadásba, de Gavrić csak oldalhálóig jutott. A 23. percben viszont remekül vette ki a részét a támadásból. Andzouanához továbbított a bal oldalra, akinek centerbe lőtt labdáját Nebyla küldte kapásból a bal oldali kapufa tövébe 1:0
A gólszerzési kényszer ekkor már nem nyomta akkora súllyal a vállunkat, nyugodtabban szövögethettünk a támadásainkat. A helyzetek azonban mindkét oldalon várattak magukra. Morongnak viszont megjött a lövőkedve: a 34. percben tüzelt kiszorított helyzetből, így végül csak a kapu mögötti védőháló rezdült. A B-közép tapssal jutalmazta meg a pontatlanságát. Három perccel ezt követően Madleňák már sokkal pontosabban célzott, Petrá viszont kiütötte a sistergős löketet. Hogy mi se maradjunk helyzet nélkül a félidő végére, arról Krstović gondoskodott. Laposan középre lőtt passzát Krajčírik kiejtette, és ha Gavrić egy ütemmel gyorsabb, két góllal vonulhattunk volna a szünetre.
Csak Peter Struhár, a Rózsahegy edzője cserélt a második félidőt megelőzően, Adrian Guža ekkor még nem nyúlt bele a csapat összetételébe. A liptóiaknál pályára lépő Kelemen aktívan mutatkozott, de Zsigmundnak is volt egy felejthető próbálkozása a játékrész elején. Az 51. percben viszont már mi lendültünk gyors támadásba. Nebyla kiváló ütemben hozta ki a labdát a sűrűjéből, majd Krstovićot választotta az átadással. A liga legjobb góllövőjének sikerült ugyan lövéssel zárni az akciót, de az újabb gólöröm elmaradt. Utána Blackman lábát húzták el, Kalmár pontos szabadjáról viszont minden sárga-mezes lemaradt, még Nebyla is, akinek nem kellett sok, hogy másodszor is a kapuba találjon.
Kezdtek nagyobb lendületet venni a támadásaink, a publikum pedig újabb gólért kiáltott. Hallották ezt a pályán lévők is, akik szemében a 63. percben ismét felcsillant a tűz, ekkor ugyanis emberelőnybe került a csapatunk. Moji utolsó emberként lerántotta a mellőle kiugró Blackmant, megmozdulását Kruliak játékvezető egyből piros lappal díjazta. A B-közép azonnal elkezdte skandálni kapitányunk nevét, aki négy nappal korábban a budapesti Puskás Arénában rúgott óriási szabadrúgásgólt. A szög és a távolság is hasonló volt, az erővel és az irányzékkal sem volt probléma, a gondot csupán azt jelentette, hogy Krajčírik számított a sorfal mellett eltekeredő lövésre.
Zsinórban a harmadik meccsünkön kerültünk létszámfölénybe. Ennek tudatában vártuk az újabb gólhelyzeteket, de azok meglepetésre az ellenkező oldalon kezdtek megszaporodni. Mintha megijedtünk volna a három pont súlyától, a vendégek pedig ezt kihasználva lendületes támadásokat indítottottak. A 77. percben Maslo pontrúgásból vette célba a kapunkat, de Petrá remekül védett. Három perccel később Kelemen hagyott ki egy ordító ziccert. Válaszként Krstović kínálta meg egy csípős lökettel a liptóiak hálóőrét, ám rögtön utána Petrának ismét a gólvonalon sikerült megállítania a labdát. A közönség is értetlenül szemlélte a narancsmezesek feltámadását, s nagyot sóhajtott mindenki, mikor Kelemen a ráadás perceiben ismét gólhelyzetben rontott.
Hasonlóan nagy lehetőséget szalasztottunk el mi is. Szánthó indította a támadást, Krstović önzetlenül Ramadanhoz passzolt, aki néhány méterre a kaputól kihagyta a százszázalékos helyzetet. A ráadás perceiben még Krajčírik kapus is feljött fejelni, de a rózsahegyiek igyekezete már nem volt elég az egyenlítéshez, Petrá hálója pedig zsinórban a harmadik meccsen maradt érintetlen. Győzelemmel ünnepeltük hát a MOL Arénában lejátszott századik bajnoki mérkőzésünket.
Az őszi szezon zárómeccsén is a győzelem megszerzése volt a csapat célja, s ezt meg is cselekedte Adrian Guža legénysége. Az első félidőben esett az egyetlen gól, amellyel bebiztosítottuk a három pont sorsát. Zsinórban öt meccset nyertünk, és augusztus vége óta nem találtunk legyőzőre a bajnokságban. Most nincs más hátra, minthogy kipihenjünk a mögöttünk hagyott őszt, és vessünk egy pillanatot a táblázatra. Jól fest, ugye?! És tudják, kivel mérkőzünk meg tavasszal elsőként? A bennünket csupán három ponttal megelőző Slovannal. Szép karácsonyt mindenkinek!
Edzői értékelés:
Adrian Guža (DAC 1904): Egy nagyon jó, s egyben dramatikus mérkőzés volt. Az első félidőben inkább taktikai csata zajlott. Sikerült egy szép akció végén gólt szerezni, utána viszont túlzottan megnyugodtunk. Volt mit mondanom a srácoknak a szünetben. Úgy érzem, hogy a második félidőben sokkal jobbak voltunk egészen a kiállításig. Azután viszont a vendégek mindent egy lapra feltéve igyekeztek kiegyenlíteni. Nekem pedig olyan érzésem támadt, mintha csak azt szerettük volna, hogy mihamarabb legyünk túl a mérkőzésen. Ebből adódóan voltak jó lehetőségei az ellenfélnek, akár, ha a szabadrúgást vesszük vagy az azt követő nagy helyzetet. Nekünk is voltak azonban olyan ellentámadásaink, melyeket ki kellett volna használni, és lezárni a mérkőzést. Nagyon örülök viszont, hogy hátul ismét nullára hoztuk le a meccset. Igazi csapatszellemet mutattunk, s amikor a csapat egységes, akkor a szerencse is mellé szegődik. Tudjuk, hogy min kell még javítani, de nagyon értékes, hogy zsinórban a harmadik meccsen sem kaptunk gólt, és sorozatban az ötödiket is győzelemmel zártuk. Érezni lehetett, hogy végén a lábak már elnehezedtek, mintha a játékosok fejben már a meccs után lettek volna, de értékelem, hogy mindent beleadtak, és az utolsó leheletükig harcoltak. Az eredménnyel elégedett vagyok, nagyon értékes győzelmet arattunk. Az ősz végén jöttek a pontok és a szurkolókkal is remek kapcsolatot ápolunk. Ennek nagyon örülünk, hiszen sok energiát és motivációt kapunk tőlük.
Peter Struhár (Rózsahegy): Úgy érzem, hogy a találkozó igazi örömet szerzett nekünk. Nagyon jó meccset játszottunk. Azt gondolom, aki jelen volt, jól érezte magát, és egy színházi előadáshoz hasonló élménnyel távozott. Az utolsó percig pontért játszottunk. Az első félidőben voltak nagyon szép akcióink. Jó helyzeteket dolgoztunk ki, de nem sikerült ezeket kihasználni, és ez nagy problémánk. A befejezéssel hadilábon álltunk. Azt kell mondjam viszont, hogy azóta a másfél év óta, hogy a csapatnál vagyok, a mai mérkőzésen nyújtottuk a legjobb teljesítményt. Annak ellenére, hogy eggyel kevesebben voltunk, megmutattuk, mi az a csapatszellem. A hazaiak egészen az utolsó pillanatig féltették a győzelmüket. Ez a tudat talán még a győzelemnél is többet ér. Büszke vagyok a csapatomra.
DAC 1904 - MFK RÓZSAHEGY 1:0 (1:0)
Fortuna Liga, 11. forduló, MOL Aréna, Dunaszerdahely, 2022.11.24., 18:30
Játékvezetők: Kruliak - Pozor, Kmec
Nézőszám: 4413
Gólszerzők: 23. Nebyla
Sárga lap: 67. Nebyla, 92. Kruliak, ill. 45. Zsigmund
Piros lap: 63. Moji
DAC 1904: Petrá - Pinto, Kruliak, Brunetti, Andzouana - Nebyla (85. Fazlagić), Dimun, Kalmár (K) (72. Veselovský) - Blackman (72. Szánthó), Krstović (93. Muhamedbegović), Gavrić (85. Ramadan)
Rózsahegy: Krajčírik - Fabi, Maslo (K), Moji, Madleňák (89. Tučný) - Zsigmund - Gerec (73. Mrva), Chrien, Lichý (65. Malý), Morong (73. Luterán) - Bobček (46. Kelemen)
A mérkőzés statisztikája:
Labdatartás: 56% : 44%
Lövések: kapura: 6:6, mellé: 10:11
Szabadrúgás: 14:18
Szöglet: 3:5
Les: 3:3