A múlt hét végén a Nagymihály ellen elért otthoni győzelemmel visszatértünk a nyertes útra, ezt pedig egy kupasikerrel is megfejeltük, miután a Ladomérmindszent kiejtésével továbbjutottunk a Slovnaft Cup harmadik fordulójába. Az újonc Szakolca 2-4-3-mas mérleggel a nyolcadik helyen várta a mérkőzést, míg Adrian Guľa csapata 4 győzelemmel, 3 döntetlennel és 2 vereséggel a negyedik helyen tanyázott.

A mérkőzés kezdetekor még sötét felhők gyülekeztek a szakolcai stadion felett, de a kezdő sípszó elhangzása után fokozatosan kezdett kitisztulni az ég. Ahogy az is gyorsan tisztává vált, melyik csapat akarja játszani jobban a focit. Nem titok, mi voltunk azok. Az első percekben majdnem felborult a pálya, a mi térfelünkön szinte alig kopott a fű, mert végig a támadóharmadban tartottuk a labdát. Az már más kérdés, hogy helyzetig sajnos nem igazán jutottunk. Lövési kísérleteink ugyan voltak, ám vagy az volt a hiba, hogy nem céloztunk elég pontosan, vagy az, hogy Junas kapus jó helyen várta a labdát.

Fazlagić is próbálkozott egy 20 méteres lövéssel, a labda viszont a kapu mögötti holt térben landolt. A 15. percben Krstović kísérlete után több emberen is megpattant a labda, a kapus nem érte el, de a kapufa megálljt parancsolt neki. Nagyon kevés kellett volna a gólhoz. A védekező felfogásban játszó erdőhátiak csak ritkán jutottak el a tizenhatosunkig. Egy ilyen alkalommal viszont Haša egyedül vezethette a labdát, ám Muhamedbegović mintaszerű becsúszással választotta el őt attól. A hazai publikum büntetőt reklamált, de Smolák játékvezető nem látott szabálytalanságot. Mivel nem is volt az.

A 18. percben a középpályánk motorjának, Káčernek a lövését védte Junas. Később pedig Krstović és Ramadan zavarta egymást egy helyzetnél. A hazaiaknál pedig Nagy próbálkozott egy percen belül kétszer is. Az elsőnél Petráš ütötte ki a labdát, másodjára pedig mellé célzott a szakolcai csapatkapitány.

Közben a hazai edzőt, Juraj Jarábeket intette nyugalomra a negyedik játékvezető. Szabálytalanságot reklamált a tréner. Akkor sem lett nyugodtabb, amikor Ramadan a 29. percen egy gyors támadás végén az oldalhálót találta telibe. Innentől kezdve leült a meccs, melyet sok apró játékmegszakítás tett töredezetté, ezáltal egyik kapu sem forgott veszélyben. A középpályán pattogott a labda, Krstović kapufáján és Ramadan oldalhálóján kívül nem volt nagy helyzetünk. Amivel vigasztalódhatunk, hogy a Szakolca még ennyit sem tudott felmutatni az első játékrészben.

A szünetben egyik oldalon sem történt csere. Az első helyzet pedig a miénk volt. Káčer cifrázta a tizenhatosban, már lőhetett volna, amikor még belevágott az utolsó cselbe, de ez lett a veszte. Hogy szabályosan-e vagy sem, azt már sosem fogjuk megtudni, mi viszont élünk a gyanúperrel, hogy nem magától esett el. A meccs azonban ment tovább, az erdőhátiak pedig kétszer is próbálkozhattak. Az elsőnél Petrášt tornáztatták meg, majd Yao lőtt mellé. Ennél is veszélyesebb volt Vlasko kísérlete, amely a kapufát súrolva suhant el a kapunk felett.

Valami váratlanra lett volna szükség, amit a 90 fős vendégtábor is érzett, amikor fél órával a vége előtt, 0:0-ás állásnál rázendített a Gólt kéne rúgni! rigmusra. Egy perccel később jött egy változtatás, újoncot avatott a DAC, Gavrić lépett pályára Ramadan helyén. A folytatódó pontatlan játékot a 70. percben Haša fejese, majd Petráš óriási mentése törte meg. Kapusunk nem tudta fogni a labdát, a Szakolca így ismételhetett, de a csereként beálló Baumgartner közeli próbálkozásánál Brunetti mentett.

Ekkor más a Harcoljatok, harcoljatok! zengett a szurkolóinktól, a pályára pedig érkezett Kalmár és Szánthó. Épp a másodikként nevezett szabadrúgása után kerültünk helyzetbe, Pinto lapos csúsztatására viszont számított Junas. Szánthó a 82. percben ismét pontosan ívelte be a pontrúgást, ezt azonban a hazai védelem biztonságos helyre fejelte.

Majd – akárcsak egy héttel korábban a Nagymihály ellen – a 83. percben áttörtük a gátat. Andzouana ívelt középre, Krstović két védővel vívott nagy harcot, a labda azonban elpattant a kardoskodóktól, és pont a legjobb helyre, Kalmár elé, aki kapásból bombázott a kapu közepébe – 0:1. Zsolti ennél szebben nem is ünnepelhette volna 100. pályára lépését a Fortuna Ligában. Hajrá DAC! – skandálta a szurkolótáborunk, de még hátra volt nagyjából hat perc. Bárcsak ne lett volna, mert a rendes játékidő utolsó percében Yao egyéni akciójának végén Baumgartner kiegyenlített – 1:1 – Smolák játékvezető pedig kicsivel később lefújta a mérkőzést.

Gól nélküli első félidő után a második végén alakult ki a mérkőzés végeredménye. Az 1:1 egy pontot eredményez, összesen pedig 16-nál tartunk. Most a MOL Aréna fűcseréje, majd a válogatott szünet miatt egy hosszabb szünet vár a csapatra, de szerdán azért még lesz egy feladatunk: a Losonc melletti Kálnón kell kivívnunk a továbbjutást a Slovnaft Cup negyedik fordulójába. A Fortuna Ligában legközelebb október 1-jén meccselünk, idegenben a Liptószentmiklós ellen, majd október 9-én térünk vissza otthonunkba, amikor a Zsolna érkezik hozzánk.

Edzői értékelés:

Adrian Guľa (DAC 1904): „Jó meccs volt. Az első félidőben mi voltunk jobbak. Jól kezdtük a találkozót, az első 35 percben intenzíven játszottunk. Mentünk előre, jól érkeztünk a kapu elé, de ezekből egyértelműen többet kellett volna kihoznunk. A végső fázisban rossz megoldásokat választottunk. Az eredmény ezért nyitott volt. A második félidőben a Szakolca elkezdett nyomni, keményebben játszani. Kevesebbet tartottuk meg a labdákat, türelmetlenek voltunk, és másképp játszottunk, mint ahogy azt elterveztük. Kellemetlen helyzetbe hoztak bennünket a hazaiak. Cserével próbálkoztunk, pályára lépett Kalmár, aki fontos gólt szerzett. Az volt a gond, hogy már csak be akartuk fejezni a meccset, mégis engedtük, hogy helyzetbe kerüljenek a hazaiak, akik megérdemelten egyenlítettek. Fájdalmas, mert az utolsó percben kaptuk a gólt. Egy tapasztalt csapatnak, mint a miénk, jobban kell lezárnia az ilyen helyzetekben a mérkőzést. Nem azt kell csinálni, hogy valahogy majdcsak kihúzzuk, hanem menni kell a második gólért. Ezt a hibánkat pedig a hazaiak kihasználták, és megérdemeltek kiegyenlítettek.”

Juraj Jarábek (Szakolca): „Egyetértek a vendégek edzőjével, a mérkőzés szerintem is jó volt. Köszönöm a nézőinknek, hogy ilyen szép számban kilátogattak a stadionba. Szakolca városa Dunaszerdahelyhez hasonlóan együtt él a futballal, és tulajdonképpen ez a lényege az egésznek. A DAC új löketet kapott az edző érkezésével. Tudtuk, hogy fognak játszani, kicsit azonban megleptek a felállítással. Az első 25-30 percben jobbak voltak, kisebb helyzeteket dolgoztak ki, mi pedig csak kontrákig jutottunk. A félidőben 0:0-ás állásnál elmagyaráztuk a fiúknak, mit kellene jobban csinálniuk. A második játékrészben mutatott teljesítményért meg kell dicsérni a játékosokat. Kiváló csapatmunka volt. Minimum három óriási lehetőségünk volt, de paradox módon az ellenfél talált be, és nem is egy helyzetből, hanem egy lepattanóból. Kalmár remek jolly jokernek bizonyult, minőségi játékos, aki be is talált. Meg kell dicsérnem azonban a csapatot, amely nem adta fel. Elégedett vagyok az egy ponttal, a döntetlent pedig igazságosnak tartom. Úgy gondolom, mindketten elégedettek lehetünk.”

ÉLŐ SZÖVEGES KÖZVETÍTÉS

MFK SZAKOLCA - DAC 1904 1:1 (0:0)
Fortuna Liga, 10. forduló, Városi Stadion, Szakolca, 2022.09.10., 18:00
Játékvezetők: Smolák - Poláček, Štrbo
Nézőszám: 2405
Gólszerzők: 90. Baumgartner, ill, 83. Kalmár
Sárga lap: 37. Hollý, 81. Potoma, ill. 39. Pinto, 65. Fazlagić, 76. Andzouana
DAC 1904: Petráš - Pinto, Brunetti, Muhamedbegović, Andzouana - Veselovskýv (74. Kalmár), Fazlagić, Káčer - Blackman (K) (74. Szánthó), Krstović (91. Nicolaescu), Ramadan (61. Gavrić)
Szakolca: Junas - Čögley (89. Václav), Blažek, Podhorin, Černek (89. Hurtado) - Nagy (K), Hollý (69. Potoma) - Fábry (69. Baumgartner), Vlasko, Yao, Haša (84. Šebesta)

A mérkőzés statisztikája:

Labdatartás: 41% : 59%
Lövések: kapura: 5:4, mellé: 11:8
Szabadrúgás: 10:9
Szöglet: 4:5
Les: 0:0