„Az eddigi szereplésünk lehetett volna akár jobb is, de egy megváltozott kerettel kellett dolgoznunk. Több jó képességű játékos távozott, a helyükre minőségi futballisták érkeztek, ezzel javult a csapaton belüli egyensúly.Nagyon fiatal együttesünk van, a futballisták remekül dolgoznak. A szezon a Cracovia elleni bravúros továbbjutásunkkal indult, majd jött a balszerencsés kiesés az Atromitosszal szemben, amiért nagy kár, mert szerintem mi voltunk a jobb csapat. Akkor láthattuk, hogy a fiatal gárdának picit meggyűlt a baja a csütörtök-vasárnap meccsritmussal. Kalmár Zsolt és Connor Ronan sérülése sem jött jókor. Néhány labdarúgónak hozzá kellett szoknia az új játékstílusunkhoz, fel kellett egy kicsit őket fejleszteni. Bízunk benne, hogy még erősebbek leszünk majd, amikor mindenki egészséges lesz. Voltak jó meccseink, sokat meg is nyertünk, de például a Trencsén elleni vereség vagy a Nagymihállyal szembeni döntetlen alkalmával is remek teljesítményt nyújtottunk – csakhogy nem tudtuk kihasználni a helyzeteinket. Jelenleg a harmadik helyen állunk, négypontos hátránnyal a Zsolna és a Slovan mögött. Az említett csapatokat sikerült is legyőznünk, ráadásul mindkettejük ellen mi futballoztunk jobban. A legutóbbi, Nagyszombat elleni siker alkalmával az ellenfél volt a jobb, mi azonban nagyobbat küzdöttünk. Pillanatnyilag elégedettek vagyunk, hiszen olyan helyen állunk, amely a szezon végén lehetőséget biztosítana nekünk az európai kupaszereplésre. Tisztában vagyunk vele, hogy a kupamérkőzéseken nyújtott teljesítményünk hagy némi kívánnivalót maga után, de ott csak a továbbjutás a fontos. Reméljük, hogy október 30-án tele lesz a stadion és megmutatjuk – mi vagyunk az úr a MOL Arénában. Ha aznap legyőzzük a Nagyszombatot, akkor tavasszal is érdekeltek leszünk a kupában – nem úgy, mint tavaly.”

Mi volt az ön számára az idény eddigi csúcspontja?

„Egyértelműen az utolsó húsz perc Krakkóban. Egy új csapatunk volt, Ľubomír Šatka az utolsó meccsét játszotta a DAC-ban. Drámai párharc volt, amely után mindenki elégedett lehetett, hiszen előzetesen a Cracovia számított a továbbjutás nagy esélyesének. Számomra az egy csúcsteljesítmény volt. Az idei szezon mélypontja az Atromitosz elleni odavágó volt, hiszen az első harminc percben remekül futballoztunk, majd jöttek az egyéni hibák. A görögöknek nagyon jó futballistái vannak, de véleményem szerint a párharc mindkét találkozóján mi voltunk a jobbak. Azért nagy kár volt.”

A válogatott mérkőzések miatti szünet alatt a felnőttcsapatunkból kilencen és a korosztályos együtteseinkből is sokan pályára léphetnek. Hogyan tekint erre az időszakra?

„Az, hogy ennyi válogatottunk van, egyértelműen a klub fejlődését mutatja. Erre büszkék lehetünk. Ha Koštrna nem sérül meg, akkor ő is tagja lenne a nemzeti csapatnak, Vida Máté pedig három év eltelével kapott újra meghívót. Tavaly nem volt ennyi válogatottunk – és nemcsak a felnőttek, hanem az ifjúságiak között sem. Tizenhét hónapja dolgozom a DAC-nál, és ezalatt a korosztályos csapatok játéka is megváltozott, amely már nagyban különbözik attól, amit az ideérkezésemkor láttam. Az ifjúsági edzők büszkék lehetnek magukra és arra, hogy ennyi válogatott labdarúgót nevelnek ki. Az itthon maradottakat feltöltjük az ifjúsági együttes játékosaival, ebben az időszakban így zajlanak az edzések. Egyénilég is sokat beszélgetünk a futballistákkal. Nagy kár az FC Paks elleni lemondott mérkőzésért, amit nagyon sajnálunk, de egyszerűen nem volt elég játékosunk, hiszen a korosztályos együttesek legjobbjai szintén a nemzeti csapataikkal vannak. Ugyanakkor ez egy jó tapasztalat arra nézve, hogy a következő, november közepi asszociációs szünetre ne kössünk le semmilyen felkészülési találkozót.”